Mindig irigyeltem azokat, akik már augusztusban karácsonyi listákon törték a fejüket, szeptemberre pedig már be is csomagoltak mindent. Nekem a véghajrában jönnek a legjobb ötletek, talán mert megszoktam, hogy a feladatok 80%-át a rendelkezésre álló idő 20%-ában kell megoldanom.
Ilyenkor segít a listaírás, amire soha nem sajnálom a fáradtságot. Általános elvem, hogy az előkészítő munkákra legalább annyi időt fordítok, ha nem többet, mint a tényleges megvalósításra. Ez a tervezésre is igaz. Néha úgy tűnik, mintha nem foglalkoznék a problémával, de belül forgatom a fejemben. Csak többféle variáció kidolgozásával lehet megtalálni az optimális megoldást, ami a következő időszakra nyugalmat biztosít. Persze ne bízzuk el magunkat, végleges állapot nem létezik.
Ha neked is eleged van az utolsó napok tülekedéséből, a cipekedésből és a türelmetlen emberek hangulat-gyilkos megjegyzéseiből, akkor ideje másik üzemmódba állítani a kapcsolót.
Elő a papírral, színes tollakkal, és fél óra elmélyült munkával meg lehet tervezni az ünnepeket, menüvel, ajándékkal, terítéssel, sőt még pihenéssel is.
Első feladatként írjuk össze ami eszünkbe jut, ez az őskáoszt eredményezi.
Másodszor téma szerint színekkel jelöljük meg a szavakat, pl: ajándékötlet, főzés, dekoráció, stb. Ne feledkezzünk meg a titkos én-időről sem.
Ezután szigorúan vizsgáljuk meg, mit lehetne ebből kihagyni? Biztos, hogy a századik rokonnak is kell ajándékot venni, vagy tényleg 13 féle aprósüteményt akarunk legyártani? Tartsuk szem előtt a ” minél kisebb sértődést okozni ” elvét, de azért szelektáljunk bátran.
Végül a maradékot logikus csoportokban vezessük át a heti naptárba, szem előtt tartva a napi teherbíró képességünket.
A lényeg, hogy a nagy egész átgondolása után kössük az ebet a karóhoz, ne hagyjuk magunkat eltéríteni a részfeladatok megoldása közben, mert akkor az egész menetrend borul. A beütemezett feladatokat a kijelölt napon oldjuk meg, különben föltorlódik a sok tennivaló.
Van egy rossz hírem, és azt hiszem, ezt a szíved mélyén Te is érzed: gyökeres változtatás nélkül nem lehet kitörni az áldatlan helyzetből.
Hadd mondjam el, sokáig én is csak sodródtam az eseményekkel, utolsó percben csomagoltam, rohantam lisztért és mákért, éjszaka sütöttem és vasaltam. Természetesen az ünnep fényéből nem sok jutott el hozzám. A saját káromon arra is rájöttem, hogy a családanya lelkiállapota 90 %-ban hozzájárul a zökkenőmentes családi események lebonyolításához.
Hová vezet, ha nem fordítod vissza a folyamatot? Oda, hogy csak bezuhansz a fa alá, és alig várod a pillanatot, amikor a vendégek után becsukódik az ajtó.
Tehát Rajtad a sor: gondold át a teendőket, listázd, szelektálj, és tartsd be, amit kitűztél magadnak!
Sok sikert kívánok!
Photo by Food Photographer | Jennifer Pallian on Unsplash